01 Líma


Amit érdemes lenne még megnézni...
de már csak a szívével látja az ember...

 

ÉSZAK-PERU

Táltosok barlangja
(Eqador-Peru határán)

Piramisok völgye
(ősi tárgyak és emlékek)
Sechin
Caral/Karal
Chan-Chan (agyagváros)

ANDOK

Chavin de Huantar
preinka templomkomplexum


KÖZÉP-PERU

Ica a vésett kövek őrzője

DÉL-PERU, BOLÍVIA

- Tiwanaku
víz alatt és föld felett
(Bolívia-Peru határán)
- Cusco
Qoricancha aranyoltár

 


 Tipp:  Kattints az útlevél egy sorára, hogy az utazás részleteit megismerd!

Machu Picchu

Macchu Picchu beszámolómhoz hetekig nem találtam a megfelelő szavakat. Érdemtelennek gondoltam magam ehhez a témához, mert a Macchu Picchu lejtőin sajnos csak 3 órányi időt sikerült eltöltenem, ez pedig még a tapasztaláshoz is elég kevés.

2013.06.22-én a napfordulón, reggel 10.00-tól 13.00 óráig tartózkodtam a gyönyörűséges ősi falak között, de nincs az a pénz amiért elcserélném.

Annak ellenére se, hogy zuhogó eső fogadott bennünket. Fél órával később azonban a hegyek mögül kibukkant a nap és eloszlatta a felhőket. A színes esőkabátok lekerültek rólunk és a párás melegben a szúnyogok is megjelentek.(Állítólag az itteniek malária veszélyesek)

Ez az időpont az inka varázslók és uralkodók számára is nagyon meghatározó volt. Ekkor tudtak olvasni a nap állásából és következtettek az év termésére, esetleges természeti katasztrófákra.

Ollantaytambotól 42km távolságra egy Macchupicchu Pueblo nevű városka peronjára érkezik a vonat az Urubamba völgyön keresztül. A városka korábbi nevén "Aguas calientes", meleg vizű forrásairól kapta a nevét. A keskeny nyomtávú vasútvonalat kifejezetten azért építették, hogy megközelíthető legyen a turisták számára a "fellegvár". Cuscóból a vonatjegy több mint 100 dollárba került volna (majdnem 20.000 forint). A hegy lábánál levő vonatállomástól a hegytetőig vivő busz menetjegye pedig 14 dollár (kb 2600 forint) A belépőjegy 43 dollár (nagyjából 8000 forint). Útlevelet feltétlenül vinni kell a vasútállomásra, a belépőket pedig hetekkel korábban érdemes megváltani. A gondos szervezés ellenére Isteni szerencse kellett ahhoz hogy eljussunk célunkhoz. Az előző napokban ugyanis kőomlás bénította meg a vonatközlekedést.

Macchu Picchut a 9. Inka, Pachakuteq 1450-es években kezdte el építtetni egészen 80 éven át. A Machu Picchu, vagyis Öreghegy, ahogy a kecsua indiánok nevezik, 2400 méterrel a tengerszint felett fekszik. A romváros területe 325 nm  Az őserdő 400 évig rejtegette ezt a csodát, amikor is Hiram Bingham amerikai régész 1911-ben felfedezte a világ számára. Ő akkor a legendás Vilcabambát kereste amit az inkák utolsó településeként tartottak számon. Ide menekültek ugyanis az inkák Macchu Picchuból, lerombolva maguk mögött az inka utakat. Érdekesség, hogy 2012-ben fedezték csak fel a Brazilia felé vezető inka utat, amin az inkák továbbállni készültek.

Macchu PicchuA Macchu Picchu 1948-óta látogatható. Akkorra épült ki a buszjárat szerpentinje, ami azóta is kizárólagos útvonal a "romváros" megközelítésére. Ezen a keskeny, kanyargós ösvényen haladva kb. 15 perc utazással érhetünk el a főbejárathoz. Csak az első 400 embernek engedik meg a hatóságok, hogy felmásszon a híres Huayana Picchu hegyoromra. Ez az a kicsi, hegycsúcs, ami sok Machu Picchu képen látszik a háttérben. A romváros melletti másik, 1640 méteres hegyet viszont nem szokták megmászni... Pedig valójában ez az igazi "Machu Picchu hegy" és innen sokkal szebb látvány nyílik a tájra. A romváros is erről a hegycsúcsról kapta a modern nevét Az UNESCO 1983-ban a világörökségi helyszínek közé sorolta a fellegvárat, 2007-ben pedig a Világ Hét Új Csodájának egyike lett.

A Macchu Picchu építményei harmóniában vannak a természettel, ráadásul 75%-a épségben maradt ránk. Éghajlata szubtrópusi, 70%-os páratartalommal. Alsó részét a sziklákból faragták ki. Erre rakták a gránitból megformált köveket (kötőanyag nélkül). A harmadik réteg adta ki a város falait. Érzésem szerint a 9. Inka (Pachakuteq) "csak" birtokba vette és kiegészítette amit ott találtak. Ottlétemkor döbbenten láttam, hogy a falak egy része jócskán kimozdult egyensúlyi állapotából. Félő, hogy emiatt nemsokára mégjobban korlátozzák a látogatók számát. Macchu Picchu 3 okból épült a jelen kor tudósai szerint. Asztronómiai (csillagászati), mezőgazdasági és mauzóleumi céllal. Csillagászati jelentősége a napfordulóknak van, ami június 21-e és december 21-e (téli és a nyári napforduló) valamint a dél keresztjének volt (Este déli irányba fordulva látható az égbolton). Ehhez igazították életüket. *A június 21-i napforduló az inka új év*. Ekkor áldozatokat mutattak be az inkák az Isteneknek. Megfigyelték a naptemplom talapzatán elhelyezett kő tálkákban (vízgyűjtő tükrökben)  a csillagok tükröződését. Ha jól látszottak, akkor gazdag év elé néztek. A nap-éj egyenlőségkor pedig a Nap tavasszal az egyik, ősszel a másik víztükörben mutatkozott.

 

 A teraszos földműveléssel nemcsak magukat, de a környező településeket is el tudták volna látni élelemmel. Ebben a magasságban nehéz volt kalciumhoz és omega 3-hoz jutni, ezért alacsony növésűek (1,50m ), viszont egészségesek voltak az itt élők. Magvakból és coca levélből pótolták a kalciumot. A sacsa incsi növényben pedig omega 3 forrásra leltek. Az avokado, banán és gránátalma pedig napi szinten hozzáférhető volt számukra. Az áldozati szikla alatti "mauzóleumban" 15 sírt találtak, 50-60 cm-es múmiákkal. Mind embrionális pózban mumifikálva, belső szerveiktől megszabadítva.

 Az Inka hitrendszerre a több Isten tisztelete a jellemző. Föld: Pacha Mama (föld anya). Uaka (Waka) a természeti elemek élettel való felruházása (pld. Apu a hegyszelleme) Ég: Hamon Pacha (nap, hold, csillagok) Föld alatti világ: Pacarina (víz, barlang, tó és a halottak Istene) Akik korábbi jegyzeteimet olvasták, ráismerhetnek ebben ismét a csakana azaz az andoki keresztre. A föld feletti része egy 3 lépcsős piramishoz hasonlít. Ez a világ felső részét szimbolizálja.  A földbe eresztett része pedig az alsó világ jelképe. A főld felszíne vágja ketté a szimbólumot. Ez a vonal értelem szerűen a mi világunkat jelképezi. Ezen a földfelszínen éltek az inkák is. A földi uralkodó tehát akkor, a puma azaz a mi világunk szintjén az Inka volt. Machu Picchut és Cuzcót valaha egy zarándokösvény kötötte össze, és a város ceremoniális feladatokat látott el. Idegenvezetőnk szerint nemrég fedeztek fel egy alagutat Cuzco határában. Lehet hogy épp ezt találták meg…?

 Busszal indult a csoport a fellegvárból újra le Macchupicchu Pueblo városába, ebédelni. Azaz indult volna, ha én el nem veszek :-) Kaptunk ugyanis 10 perc szabadprogramot. Ezalatt sikerült visszatalálnom egy kiszögelés tetején felállított kellemes kis padhoz. Annyira magával ragadott az élmény, hogy egyedül lehetek, hogy az idő múlását nem érzékeltem. Mire észbe kaptam, a csoport elindult és én nem találtam őket a megbeszélt helyen. A perui idegenvezető jött vissza értem. Rémült arcát látva fogtam fel, hogy "örökre" itt ragadhattam volna. Most így utólag bánom is hogy nem maradtam legalább még 2 órát. Ez járt volna a csoportnak még akkor is, ha lemaradunk az ebédről.

 Aguascalientes kisvárosban nem csak a svédasztalos ebéd volt kellemes, hanem a piac is érdekes látnivalókkal szolgát. Ahhoz hogy az ember a buszmegállótól a vasútállomásra jusson, szinte kötelezően a piacon át vezet az út. Érdemes itt beszerezni Pacha papa és mama figuráját ábrázoló emléktárgyakat, a zöld színű Macchupicchu kövének nevezett ásványból faragott amuletteket. Később ugyanis Cuscoban már nem találtam ezekhez hasonlót.

 Vonatra késő délután (17.00) szálltunk. Peruban nagyon gyorsan eljön az alkonyat ideje. Este 6-kor már sötétedik. Kellemes és kényelmes ülések, kulturált, tiszta mosdók és figyelmes kiszolgálás jellemző a vasúti kocsikra. A jegyhez jár az út folyamán kávé vagy tea és egy kis rágcsálni való mandula vagy banán csipsz. Bizonyára sokkal több élmény jutott nekem Peruból mint az átlag európai embernek. Nem is telhetetlenségből vágyom vissza, inkább azért mert úgy érzem egy kis részem örökre Peruban maradt. Így tudok eggyé válni majd egyszer újra magammal. Remélem lesz rá alkalmam…