01 Líma


Amit érdemes lenne még megnézni...
de már csak a szívével látja az ember...

 

ÉSZAK-PERU

Táltosok barlangja
(Eqador-Peru határán)

Piramisok völgye
(ősi tárgyak és emlékek)
Sechin
Caral/Karal
Chan-Chan (agyagváros)

ANDOK

Chavin de Huantar
preinka templomkomplexum


KÖZÉP-PERU

Ica a vésett kövek őrzője

DÉL-PERU, BOLÍVIA

- Tiwanaku
víz alatt és föld felett
(Bolívia-Peru határán)
- Cusco
Qoricancha aranyoltár

 


 Tipp:  A diavetítésre kattintva megnézheted a cikk összes fotóját
 

Puno, Titicaca-tó

Peru számomra egy fordított világ. A föld egyenlítőjének másik oldalára esik, és az éjszaka akkor kezdõdik amikor Magyarországon napkelte van. 4000m magasan az ég szinte elérhetõnek tûnik és a csillagok fénye káprázatos. Rohanó világunkban Peru olyan nyugvópont, ami az elvonulásra vágyó embernek tökéletes hely.

Itt a Titicaca-tó partján fekvõ Puno városában átéltem életem egyik fordulópontját. Az eddig megtett út élményei annyira magukkal ragadtak, hogy a pihenésre szánt idõbõl is mindig lecsíptem a tapasztalás kedvéért. Nem vettem figyelembe az intõ jeleket: szapora szívverés, orrvérzés, remegés. Június 19-20-a éjjelén kerültem fizikailag olyan  állapotba, hogy mozdulni se tudtam a rám törõ õrült rázkódástól. Az éjszakai portásnak köszönhetem, hogy túléltem. Forró gyógyitallal és gondoskodással segített át a nehéz pillanatokon. A szállodában elég gyakori hogy orvost is kell hívni a szállóvendéghez. Szerencsére erre az én esetemben nem került sor és másnap szinte újjá születve ismét belevethettem magam Puno forgatagába. A hajnali napfénnyel keltünk és szálltunk motorcsónakra a következő kaland átéléséhez.

Szinte felfoghatatlan, hogy 100 millió éve született az Andok és a magasföld.  Egy hasonló kataklizma során emelkedhetett  ki a tengerbõl a Titicaca-tó is, a világ legmagasabban fekvõ hajózható tava (3856m magasan). Legalábbis ez az egyik elképzelés a keletkezésével kapcsolatban. Területe 8135 nm ami körülbelül tizenháromszorosa a magyar tengernek, mélysége pedig van ahol eléri a 256m-t.  A tó jelentős határvonal az Andokban. Felszínén húzódik a perui-bolíviai határ. Tõle északra a kecsua lakta területeken mérsékeltebb az idõjárás, délre az aymara nép zordabb területei fekszenek. Partvonala burgonyatermesztésre alkalmas. A halak mostanra többnyire kipusztultak belõle. Köszönhetõ ez a mesterségesen betelepített szivárványpisztrángnak, ami felfalta a honos törpeharcsákat. A tó vize többnyire még tiszta, de biológiai egyensúlya Puno környékén felborult. A turizmus miatt rohamosan fejlõdésnek indult 20 év alatt 130.000 fõs várossá duzzadt Puno szennyvíz termelésével nem tudott lépést tartani a tó, békanyál lepi el a kikötõt. Jelenleg a tó mélyén élõ  60cm-es vizi béka képviseli csak az inka idõk állatvilágát.

A Titicaca-tó bolíviai területén kikötõ és vízalatti város tanúskodik arról  hogy a tó vízszintje ingadozhatott az elmúlt évszázadokban. A vízparttól 25 km-re növénytermesztésre alkalmas magashegyi teraszokat találtak és a parttól távol kõbõl készült kikötõ õrzi a preinka idõket. 1980-ban egy bolíviai preinka kutató fedezte fel  15-20 m-re a tó felszíne alatt  Tivanaku városát.

A Titicaca-tó Perui oldalán az Uros indiánok a tó partjáról  totora nádból készített mesterséges úszó szigetekre menekültek a kojja és  inka  indiánok elõl. Ezek az úszó szigetek jelenleg is lakhelyül szolgálnak számukra. Puno kikötõjébõl hajóval közelíthetõek meg a szigetek. Az itt élõk önfenntartóak. Nád a házuk, tutajuk és eszik is ezt a kálciumban gazdag növényt. Állatokat tartanak, madarakra vadásznak és a turisták számára készítenek kézmûves termékeket, terítõket, képeket. Szívesen vendégül látnak a kunyhójukban. Melengetõ érzés töltött el egyszerû életük láttán. Boldognak tûntek...

A legenda szerint a Titicaca-tó vizébõl emelkedtek ki az Inka birodalom alapítói, az elsõ pár: Manco Cápac és Mama Ocllo  a  Napisten teremtményei. A Napisten, Viracocha alakjában fehér Istent tiszteltek. Napimádó nép lévén a Nap ünnepét az  Inti Raymit június 24-én tartják. A június 21-22-i téli napforduló ünnepét az 1500-as években "tolták el" 06.24-re. Tulajdonképpen a spanyol hódítók minden alkalmat megragadtak, hogy a nép által tisztelt jelképeket mint pld. a Nap is, beépítsék a hittérítés szimbólumai közé.

Puno városától  az inka birodalom szíve Cusco, északi irányban 450 km-re fekszik. 7 órás utunk a 6200m magas Andok csúcsai és a La Raya hágón át vezetett a kecsua indiánok lakta város felé, mely a híres Szent-völgy, az Inka-ösvény és a Machu Picchu bejáratánál fekszik.